9.fejezet – Visszatérés

-          Francba is már, Jane. állt meg az oltárhoz legközelebb Johs. -  Megfogta a lány jéghideg kezét. Jane ujja megmozdult. Johs füle megrándult és azonnal közelebb hajolt  a lányhoz.

-          Mi történik? – termett ott a démon is, és megsimította Jane  a szokottnál is sápadtabb arcát.

-          Harcol. – szorította meg erősebben a lány kezét. – Jane tudom, hogy hallasz. Egyszer már átéltük ezt. Emlékszel? Nem lesz semmi baj. Képes vagy rá, Jane. Ez a múlt. Lépj túl rajta. Ami megtörtént…azt nem lehet megváltoztatni. Gyere vissza. – Jane mellkasa kék fényben kezdett ragyogni. Alex aggódva és kíváncsian nézte az eseményeket. A lány meghallotta Johs hangját és reagált is rá.

-          Mit csinálsz vele? – nézett vörösen izzó szemekkel a démon a tündére.

-          Ha egy tünde élet és halál között van, újra éli a legrosszabb és a legsötétebb emlékeit. Jane- nek nagyon kicsi az esélye…ő nagyon….törékeny. Vigyázni kell rá. De Varrick…Adam halála és a rengeteg bántalmazás ripityára törte őt. Szépen lassan…építgettem a lelkét,de egy jó ideje nem haladtam semmit. Adam is védeni próbálta,de neki sem sikerült. – komorodott el Johs. Hamuszürke szemeiben gyengédség csillant. De csak egy pillanatra.

-          Miről beszélsz? Ezt az egészet nem is Varrick kezdte?

-          Dehogy. Ő csak folytatta. Ezek szerint a drágalátos bukott kevesebbet tud a mi hercegnőnkről,mint azt hittem. – mosolygott gunyorosan Johs.

-          Szereted? – kérdezte Alex. Bár tudta a választ.

-          Igen. Mindég is szerettem. Ő…megmentett. Mint mindenki mást. Janennek nagyon tiszta szíve van. – mosolygott Johs és gyengéden cirógatni kezdte a lány arcát,mire a démon dühösen felmordult és egész testében megfeszült. Gyűlölte,amikor valaki más ért hozzá Janehez.

-          Nem kell aggódni. Téged nem fog visszautasítani. – mondta keserűen Johs. Alex értetlen arcot vágott így Johs folytatta. – Láttam hogyan néz rád. Vágyik rád,de bűnösnek hiszi magát, ezért minden apró kis örömtől megfosztja magát. – Nikol, Kristoff és egy magas nagy darab tünde érkezett meg, félbeszakítva Johst.

-          Jane! – kiáltott. Alex a védelmezően a férfi elé állt,aki nemes egyszerűséggel félrelökte a démont és a lány fölé hajolt.

-          Adam…- csodálkozott Johs és azonnal térdre ereszkedett és lehajtotta a fejét.

-          Állj fel és ha már nem tudtad megvédeni akkor segíts meggyógyítani. Mi történt vele a halálom után?

-          Engem és Janet a Fellegvárba küldtek, Varrick átvette az uralmat és Anor küldetését fejlesztette tovább csak Jane nélkül. Nickolai- t megóvtuk ettől az őrülettől és most Varrick próbálja megölni Nick-et és Jane-t. Ismered Jane-t. Valószínűleg esélyt akart adni Varricknek. – nézett szomorúan a lányra Johs.

-          Esélyt? Azok után, hogy ezt tette vele? – kérdezte sziszegve Nikol.

-          Ő még mindég szereti Varrikot. Ő nem volt mindég ilyen. Ő is szerette Jane-t és védelmezte. De aztán…minden megváltozott. – mondta Adam és közben hatalmas kezét Jane mellkasa fölé emelte. A fény felerősödött,majd Jane keze újra megmozdult. – Jane mindég védeni fogja Varrick-ot. Mindig. Mert számára a testvéri kötelék szent. – mosolygott és húga arcára tekintett. A termet gyermeknevetés töltötte be, és ezüstös fény áradt mindenfelé.

-          Adam…? – hallotta mindenki Jane remegő hangját.

-          Itt vagyok. Nem sok időm van…vissza kell térnem szóval harcolj. Sose felejtsd el mit tanultunk….

-          Ne feledd el ki vagy, ne feledd a szeretetet, ne feledd, hogy mindig van kiért harcolni. Ha elbuksz fel kell állni és újrakezdeni. Bármennyire is nehéz dolog ez. – keveredett össze Adam mély és Jane csilingelő hangja. Adam lassan halványodni kezdett. Egyenesen rá nézett Alexre.

-          Tudom, hogy ő a párod. Érzed ugye? Védd meg. Minden áron. – majd Adam eltűnt. Jane arcán egy könnycsepp folyt végig,ahogy a lány hallotta, hogy bátyja már nincs mellette. Újra. Jane mellkasa már nem úszott kékes fényben. A lány testén zúzódások jelentek meg,de Jane kinyitotta a szemeit. Alex a  kezei közé fogta a lány arcát.

-          Hála a jó égnek. – sóhajtott Nikol,majd intett Kristoffnak, hogy menjenek. Tudta, ha Alexszel hagyja a lányt akkor nem lesz semmi baj. Johs is velük,ment.

-          Hol van Adam? – kérdezte elcsukló hanggal a lányt.

-          Elment. – suttogta Alex és fájt a szíve a lányért,mert tudta, hogy ez most fáj neki. Jane lassan lehunyta a szemeit,majd újra kinyitotta.

-          És Varrick? – kérdezte.

-          Nem tudom. De szerintem Nikoléknak nem sikerült megölniük. – mondta a férfi,majd óvatosan karjaiba vette a lányt,hogy elvihesse erről a helyről. A lány a férfi nyakába csimpaszkodott és arcát a férfi vállába fúrta.

-          Van egy lakásom New Orleans-ban. – mondta Alex és már teleportáltak is. Jane nem nézett körül. Alex egyenesen az ágy felé ment. Óvatosan letette a lányt,majd betakarta és befeküdt mellé.

-          Kérhetek valamit?

-          Mondd. – hunyta be a szemét Alex és neki már csak annyi is lég volt, hogy a lány most mellette volt és biztonságos helyen van.

-          Találkozni szeretnék a démonkirállyal. – suttogta a lány. Alex felnyitotta szemeit és a könyökére támaszkodott. Figyelte  a lány arcát. Nyugodtnak tűnt. Szemei csukva voltak. Vörös haja szétterült a párnán. Alex hozzásimult a lányhoz, és beleszagolt a hajába. Szerette a lány illatát, selymes haját. A férfi Jane hegyes füléhez érintette ajkát.

-          Amit csak akarsz. – suttogta és szorosan átölelte. A lány furcsamód nem érezte veszélyben magát a férfi mellett. Vágyott az érintésére. Jane fülei megrezzentek,ahogy a lány megérezte  a férfi érintését. Nem mozdult.

Nikol, amint hazaértek ellátta a sebét és letakarította a pultot,mely Jane vérétől volt mocskos. Nick jött le a lépcsőn és egyből a Bukott bekötözött bokájára tévedt a tekintete.

-          Mi történt? Hol van a nővérem? – kérdezte gyanakodva.

-          Vadásztunk és egy kicsit balul sült el. De most jó kezekben van, ne izgulj. – mondta Nikol.

-          Hol van most?

-          Alexszel van,aki egy erős démon, és ha Jane közelébe mennek, előbb rajta kell túljutni. Bevallom nem lennék az ellenfele. Ne féltsd a nővéred. – mosolygott Nikol.

-          Te ezt nem értheted. A nővéremet mindig félteni kell. – ült le a lépcsőre Nickolai. – Képes a saját lábában elesni és kitörni a nyakát és egyébként is…ő …. nagyon törékeny. Jószívű…de türelemmel kell vele lenni. Nem bízik meg mindenkiben azonnal.

-          Tudom. – ez világossá vált a Bukott számára,amikor hallotta, hogy Johs azt mondta Varrick előtt is bántották. Jane ezt nem mondta el neki. Valójában a tünde mit is mondott neki? Csak apróságokat mondott el magáról.

-          Ha hazajön szólsz? – kérdezte a vörös hajú tünde. Kék szemeiben vegyes érzelmek kavarogtak.

-          Persze. – legyintett Nikol és nézte,ahogy Nick eltűnt az emeleten. Pont olyan, mint Jane. Titokzatos,jó szívű és szeretnivaló. Kristoff váltotta fel Nick-et.

-          Kérdezhetek valamit? – ült le Kristoff a kanapéra, Nikol mellé. A lány válaszul csak megvonta  a vállát és hátradőlt a kényelmes bútoron.

-          Miért védelmezed ennyire Jane-t?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.