„ Az id nem vr meg. „
- Toki wo Kakeru Shoujo -
Saki lelt Naoki mell.
- Persze. – nagyot nyelt s lelt a padra mell. Kezkben a fagylalt lassan olvadni kezdett.
- Azt mondtam neked, hogy engedd el Yatot, mert tovbb kell lpni. De n sem engedtem el. Mita meghalt nem is ettem fagyit. – hzta egy pillanatra hamis mosolyra a szjt. – Mindig az rnykban voltam. volt az sz, aki messze a fld felett replt. Btortott minket s mellette tkletes volt. A bartom volt. A rivlisom. Olyan...mint a testvrem. – csuklott el a hangja s zokogsban trt ki. – n a helybe lptem, de tudom, hogy nem helyettesthetem. Sosem leszek elg j hozz. n nem akartam miutn meghalt de....valahogy a pozcija az enym lett.
- Senki nem gondolja, hogy ezt lvezed. sznak lenni...neked ez volt az lmod. Ne sajnld magadtl azt az rmt, ami ezzel jr. – rintette meg Saki ttovn a zokogstl remeg fit. Tudta, hogy Naoki szvbl replni akart. Mint a Karasuno varja. Tudta jl.
- Csak n s Sawada emlksznk, hogy Yato volt a legjobb. A tbbiek csak tudjk, hogy elttem volt egy szunk...de nem tudjk ki is volt Yato.
- Nem is kell. k is az lmaikrt jtszanak. „Ez egy harc. Egy lgi csata. s amg a labda a levegben van....” – llt fel a lny a padrl s a nap utols aranysrga sugarba nzett.
- „Mg gyzhetnk.” – fejezte be knnyezve Naoki, Yato egykori szavt.
- Mi emlksznk r. Ez szmt...nem igaz? – mosolygott a lny s most nyjtott kezet Naokinak, hogy felsegtse t. Kt dolog volt, ami sszekttte ket. A rplabda... s Yato. Elindultak a park fel. Az ra alatt meglltak s vrtk, hogy a msik mondjon valamit. Vgl Saki trte meg a csendet.
- Azt hiszem a menedzser dologgal mg egy kicsit vrok. Mg gy sem tudnk...bemenni oda. – nzte a fldet s keser mosoly jelent meg spadt arcn.
- Rendben. Vrunk rd. – ezzel Naoki elindult. A lny felnzett a lassan halad fradhatatlan ramutatra. Saki ideje elindult. Lassan jrt...de taln majd tovbb r. Elindult az ideje...s fjdalmasan lassan jrt az ramutatja. Mikor felrt becsukta maga mgtt az ajtt s bement a kis nappaliba, ami a kerek asztallal megspkelve egyszerre tkez is volt. Ryuu a gpen ptygtt valamit s paprok vettk t krl. Saki csak llt ott, hogy a btyja taln majd szreveszi eltrplt testvrt. De , mint mskor is a lny ugyangy lthatatlan maradt a szmra. Vgl megszlalt.
- Szia.
- Hol jrtl?
- Stltam.
- Beadtad a jelentkezst a zeneklubba? – nzett fel egy pillanatra a paprokbl.
- Igen.
- Tkletes. – ezzel be is fejezdtt a kt v alatt taln a leghosszabb beszlgetsk. Nha mr meg sem ismeri Ryuu hangjt, olyan ritkn hallja. Sosem esznek egytt. Sose csinlnak egytt semmit. Van egy hatalmas szakadk kztk. De ez mindig is gy volt. Mintha nem is lennnek testvrek. Csak kt idegen egy lgtrben.
|